A Damme-i csata (1213)

János, Anglia királya talán nem arról híres, hogy ügyesen boldogult országa főuraival, vagy arról, hogy bölcsen kormányzott bátyja, I. Richárd távollétében, ám tengerészeti ügyekben János valóban elemében volt. Fülöp Ágost francia királlyal vívott háborúiban ő tengeri győzelmek hosszú sorából, amelyekkel az ugyancsak vonakodó ellenséget Anglia arról igyekezett meggyőzni, hogy a La Manche igazi neve Angol-csatorna. 1213-ban Fülöp király hatalmas flottát vont össze a tervezett angliai invázióhoz. Valójában nem is annyira flotta volt ez, inkább gyűjteménye mindannak, ami úszott az Angliával átellenes parton. A francia király óriási hadsereget kívánt átszállítani a Csatorna túlsó oldalára a rengeteg – és rengeteg féle – vízi járművel. Mielőtt azonban elindult volna Anglia ellen, Fülöp hírét vette, hogy hűbérese, Flandria grófja, fellázadt és ezért úgy határozott, Anglia helyett engedetlen vazallusa birtokai ellen indít hadjáratot. Amint kiderült, nagy hibát követett el. Különösebb gondolkodás nélkül Damme-ba, Bruges tengeri kikötőjébe vezényelte flottáját, ott azonban nagyon hamar kiderült, hogy kevés a hely ilyen rengeteg hajónak. A francia parancsnokok egyes hajókat óvatlanul a kikötőn kívül horgonyoztak le, a többit pedig kihúzatták a homokos partra. A legénység ezután a partra sereglett, fosztogatni és erőszakoskodni egy kicsit, a hajók védelmére pedig nem hagytak őrséget. Ezalatt az angolok közeledtek Damme-hoz. Flottájuk ugyan alig a harmada volt a franciának, viszont János király tehetséges hadvezére, William Longsword vezette. A francia flottát a kutya sem védte, így Longsword angol és flamand katonái zsákmányul ejtették és hamarosan százával égették fel a francia hajókat. A visszatérő francia király leginkább csak faszénkupacokat talált, meg azt a néhány vízi járművet, amit az angoloknak már nem volt idejük felgyújtani. „A franciák nem sokat tudnak a tenger dolgairól” – jegyezte meg a király, majd dühében maga égette fel megmaradt hajóit.